COVID-19 óttu nizoré ar oinno zon óre sóoñla

Tuñúi adde tuñár atraf ot aséde manúic maháfuz tákede hían óre fakka goríbólla tuñúi marifaribáde hodúm kodom ókkol asé.

Véksin marifélo

COVID-19 or hora ocúk or khélaf héfazot ot ekkán baráni COVID-19 véksin ókkol é tuñáre dibo. Australian Technical Advisory Group (ATAGI) or mocwara añára manisoli, zee wosíyot ókkol goré hone véksin mariféloonsá de hían or wore.

Tuñár véksin marani ókkol torutaza tákoon gán é tuñáre beétor héfazot dibou.

Véksin marar epóinmen lekádo

Másk ókkol findó zeçé lage

Mukór másk findá ye tuñáre ar tuñár atehañsé aséde hítararé basaité modot goré.

Váires ókkol óre boiyar bái fóiloon óttu mukór másk ókkol é ruké. Yaán maáni tuñúi cáyot váires óre hom lootfaiba ar hom fóilaiba.

Hoñótte tuñáttu másk findóonsáde hían or babote estéit ókkol ar teritori ókkol ot alog alog rul ókkol asé. Akhéri mocwarallá tuñár elakayi sehét dipármen ór wébsait cek goró.

Ekkán mukór más findóon ekkán gom buddí zehón:

  • umumi zaga ókkol ót dorzar bútore táko, zeén nek umumi garígúra, kiliník ar hóspital ókkol
  • tuñúi oinno zon ottú jisími duré tákar kaabel noó
  • tuñúi theés ot pozítiv óiyo, yáto tháaror déki tuñáttu COVID-19 asé ar tuñúi oinno manuic or atehañsé asó.

Ekkán mukór másk óre cundor gorí findíbólla, saádéki tuñúi:

  • nizor hát ókkol óre dúwo yáto dabai maro másk gán óre fíndár yáto kúñar age
  • hían é tuñár nak ar gal óre gúijje ar tuñár zaim or tole cúndor gorí laiggéde hían fakka goró
  • másk gán óre findár yáto kúñar cómot hían or muúm dhák óre súwa ttu baso
  • hían óre zaga máik rakó - hían óre tuñár gola yáto nak or tole bazái noeriyó
  • fotti bar ot ekkán ekbarjja estemal or másk estemal goijjó
  • dubara estemal goróoni másk ókkol óre estemal or baade dúi fúwaifélaiyó ar ekkán sáf fúana zagat raikkó.
0:37

Masks help stop the spread of viruses and reduce our risk of getting sick. 

There are many good reasons for wearing them. 

We wear masks to protect ourselves or to help protect more vulnerable people.

We may be required to wear a mask when using public transport, or catching a plane, or when visiting a medical or high risk facility.

If you see someone wearing a mask respect their choice. And keep a mask handy, so you can use it when needed. 

Jisími duuri baki raikkó

Zehón tuñár adde oinno zon or mazé beec háli zaga táke váires ólla fóiloon gán beec mockil.

Jisími duuri maáni

  • zeçé zeçé mumken óinno manúic óttu 1.5 mitár duré tákoon
  • jisími mulakot ottú basi tákoon zeén neki musaba, azaazi gorá yáto cuma diya
  • Umumi garígúra ókkol ór wore zinaiya ehéteyat or amól gorá
  • zák ókkol ar dhoñór zomani ókkol óttu basi táka
  • bála sófayir amól gorá
  • theés goríyore gór ot táka zodi tuñáttu honó thándi yáto flur alamot ókkol táke.

Beec-hótornak zaga ókkol óttu basi táka

Joldi daktori saásita soón or wojá sára beec-hótornak zaga ókkol ot góloon ottu tuñúi basi tákóonsa, háas gorí zodi tuñúi:

  • COVID-19 or sámna óiyo

  • COVID-19 yáto flur honó alamot ókkol ehésas gorór

  • COVID-19 ór theés ot pozítiv óiyo

Beec-hótornak zaga ókkol ót cámel asé:

  • buráburí tákóoni ar maazurir saásitar hédmot ókkol
  • Górgua saásita yáto maazurir saásita goróoni
  • hóspital ókkol ar oinno sehéti saásita goróoni zaga ókkol.

Beec-hótornak zaga ókkol ót becí manúic COVID-19 or horá ocúk or hótorat asé. Ei zaga ókkol ót zaite zinaiya húciyari rakóon becí dorhari.

Beec-hótornak zaga ókkol ot tuñáttu góloonsáde seróf zehón:

  • theés pozítiv ói baade homot 7 din guzori zagói
  • tuñáttu COVID-19 or honó alamot notáke.

Beec-hótornak zaga ókkol ót gólite, COVID-19 or héfazoti amól ókkol ór zoriya tuñúi nizoré ar fororé sóoñlifaribá, zeçé cáamel asé:

  • ekkán másk finda

  • véksin marani ókkol loi taza táka

  • bála zaati sófayir amól gorá.

Bála sófáyir amól goró

Bála sófayi rakár zoriya, tuñúi nizoré ar tuñár atraf ot fororé basai faribá oi váires óttu zibá ye COVID-19 foida goré.

Tuñúi marifáribáde kodom ókkol ót cámel asé:

  • barbar tuñár hát ókkol óre sábun ar faní loi 20 sekén fán dúwa
  • hát or elkohól-buniyadi senitáizar ókkol estmela gorá, zehón tuñúi sábun ar faní estemal gorí nofaró
  • nizor souk ókkol, nak ar gal dórattu basi táka
  • gór or bútore zaga ókkol ót boiyar góla-neela ré fakka gorá
  • tuñúi hámica estemal goróode dhák ókkol óre sáf gorá ar dabai mara, zeén neki boiçóoni ókkol, mes ókkol ar dorzar dóróoni ókkol
  • tuñár hámica estemal goróode sáman ókkol óre sáf gorá ar dabai mara zeén neki mubáil phún, sabí, bek, ar ham or fac ókkol.
Date last updated:

Help us improve health.gov.au

If you would like a response please use the enquiries form instead.